2017. november 3., péntek

Magyar mint Idegen Nyelv Módszertani Műhely

A 2017/2018-as tanév első szemeszterében megalakult a Magyar mint Idegen Nyelv Módszertani Műhely az ELTÉ-n. Az ötlet és az első évad szervezése az egyetemen tanuló, a magyar mint idegen nyelvvel foglalkozó doktoranduszok közös munkájának eredménye. Nagyon szeretnénk, ha lenne egy olyan közös fórum, amely lehetőséget nyújt a rendszeres találkozásra és beszélgetésre a magyart mint idegen nyelvet tanító tanárok számára. Fontosnak tartjuk a tudásmegosztást, a tapasztalatcserét, az elmélet és a gyakorlat összhangját bemutató közös foglalkozások biztosítását. Célunk, hogy olyan témákról, kérdésekről és problémákról beszélgessünk, amelyek a mindennapi munka során felmerülnek, többeket foglalkoztatnak, megoldást jelenthetnek egy adott tanítási szituációban. Szeretnénk, ha minél többen osztanák meg tudásukat, mondanák el véleményüket egy-egy kritikus téma kapcsán.

Az első évad témáját a műhelyfoglalkozások közös címe is jelzi: A kommunikáció kommunikációja. De mit is jelent ez a jól hangzó cím? A nyelvtanítás általános célja a kommunikatív kompetencia fejlesztése. Ehhez azonban az kell, hogy a tanár is megfelelően, autentikus módon kommunikáljon a nyelvórán. Az első foglalkozáson a tanári kommunikáció elméleti és gyakorlati oldalával ismerkedhettünk meg.

Az első alkalmat 2017. október 19-én rendeztük meg, és én voltam az alkalom házigazdája. Mivel a téma közel áll hozzám (doktori disszertációm is részben ennek a témának a mentén készül), viszont módszertani órákon viszonylag keveset tudtunk erről beszélni az egyetemi képzés során, fontosnak tartottuk, hogy szó essen róla a módszertani műhelyen. Íme az első alkalom prezentációja, amelyet érdemes végigpörgetni az olvasás előtt:

Mivel a tanári beszéd inputként, nyelvi mintaként szolgál a nyelvtanuló számára egyáltalán nem mindegy, hogy a tanár mikor, miért, hogyan és mennyit beszél a nyelvórán. Szerencsés helyzetben vagyunk, hogy saját anyanyelvünket taníthatjuk, hiszen viszonylag kevés esetben merül fel a nyelvi helyesség vagy helytelenség mint probléma a tanári kommunikáció során. Azonban rengeteg szempont van, amelynek mentén felépítjük beszédünket: szeretnénk, hogy beszédünk érthető, ugyanakkor kihívást jelentő, motiváló, érdekes, figyelemfelkeltő lenne, bemutassa a megtanítani kívánt nyelvi formákat és funkciókat, a megfelelő szókincset, nyelvi regisztert. 

A gyakorlati óra során sorra vettük a tanári beszéd funkciót és a beszédbeli módosulásokat/módosításokat. Érdekes kérdés, hogy melyik terminust használjuk, hiszen a magyar megjelölés tartalmazza azt, hogy a tanár szándékosan vagy ösztönösen változtatja meg beszédét (angolul: modifications). Ezeket a módosulásokat/módosításokat csoportokban is megvizsgáltuk: a résztvevők közös megbeszélés után kitöltöttek egy táblázatot, amely tartalmazta a nyelvi szinteket, illetve az általunk tanított csoport nyelvi szintjét:


Ezeket részletesen megbeszéltük, és megállapítottuk, hogy minél magasabb a diákok nyelvi szintje, annál kevesebb változtatásra van szükség. Ezek egy része biztosan tudatos, más része azonban nem feltétlenül az.

Ezután a tanári beszéd két fontos elemét vettük górcső alá: a tanári kérdéseket és az instrukciókat. A jó tanári kérdésfeltevést olyan feladattal imitáltuk, amely során a csoportok különböző életkorú, létszámú, nyelvi szintű tanulócsoportokat kaptak (https://drive.google.com/open?id=1ueIvwiP4eB4zvnOsN), és számukra kellett megfogalmazniuk néhány jó tanári kérdést. Az órák témája azonos volt: az idegen nyelvi kommunikáció. Ennél a feladatnál nem beszéltük meg a konkrét kérdéseket, csupán azt, hogy milyen szempontokat vettek figyelembe a résztvevők a kérdések megfogalmazásakor.

Az utolsó feladat a tanári instrukciók használatára irányult. A csoportok kaptak egy listát, amelyek magyar mint idegen nyelvi órákon elhangzó szóbeli instrukciókat tartalmazott (https://drive.google.com/open?id=1xGTbrQt5PUXZZNYIhkIOCD196LexI6dq). Ezeken kellett megjelölniük nyelvi jellemzőket, amelyek az instrukciók sajátjai, majd megbeszéltünk néhány érdekességet az eddigi kutatások alapján.

Az óra végén még szerettem volna konkrét óratervet is készíttetni a csoportokkal, amely során a fókuszban a tanári kérdések és instrukciók álltak volna, de erre sajnos már nem maradt idő. Kaptam olyan visszajelzést, hogy jó lenne egy másik alkalom során erről is beszélgetni.

A visszajelzések és a saját tapasztalatok alapján elmondható, hogy nagyon jó hangulatban telt az első alkalom. Figyelnünk kell, hogy még gyakorlatiasabban dolgozzuk fel a témákat, és a következőkben a csoportokat is bátrabban fogjuk mozgatni, hiszen ezen a késői órán fontos a helyváltoztatás, illetve az új tanártársak megismerése. A következő alkalom már korábban, 17.30-tól kezdődik egy kis kötetlen beszélgetéssel, ráhangolással a 18.00-kor kezdődő műhelyfoglalkozásra. És mi lesz a következő téma? Nem más, mint az idegen nyelvi készségfejlesztés lehetőségei információs és kommunikációs technológiával, azaz IKT-val.
Mindenkit szeretettel várunk november 16-án, csütörtökön 17.30-tól:








2017. február 28., kedd

Mindenki örül!

Tegnap óta Mindenki erről beszél, Oscar-díjat nyer Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmje. Eddig nem ismertem ezt az alkotást, tegnap néztem meg először, és sokak mellett engem is megihletett a 25 perces film. Tanárként eleve közel áll hozzám a téma és az alapötlet, nyelvtanárként és osztályfőnökként pedig triplán is fontosnak tartom, hogy a diákok lássák ezt a filmet, és véleményt alkossanak róla. 

Készítettem tehát egy feladatlapot hozzá, és valószínűleg ezzel nem vagyok egyedül. :) Holnap az A2 szintű csoportommal fogjuk feldolgozni a témát. Nagy szerencse, hogy éppen a szabadidő témájával foglalkozunk, legutóbb a Testről és lélekről című alkotás bemutatóját néztük meg, és ahhoz olvastunk el egy szöveget, melyet az egykismagyaron olvashattok: 
A blog magyart tanulóknak szolgáltat különféle aktuális, érdekes híreket képekkel, videókkal és szólistákkal, érdemes megnézni, mert nagyon jó!

A Mindenki című filmmel kapcsolatos feladatlapot itt találhatjátok meg:

A feladatlap első három részét a film megnézése előtt kell megcsinálni. Az óra címmeditációval indul, a diákok asszociációkat neveznek meg, hogy mi jut eszükbe a filmcím kapcsán. Amellett, hogy beindul a fantáziájuk, a feladat felkelti az érdeklődésüket a téma iránt, illetve a mentális lexikon aktivizálódik, szókapcsolatokat alkothatnak a következő módon: "mindenki szeret filmet nézni" vagy "mindenki táncol". Esetleg a tanáraik is eszükbe fognak jutni, amikor figyelmeztetik őket az órán: "mindenki dolgozik!". A következő feladat bevezeti az új iskolába kerülés témáját. A diákok párban megbeszélik, hogy miért jó vagy rossz új iskolába menni, ezeket rögzítik a táblázatban, majd közösen megbeszéljük a válaszokat. Végül fontosnak tartottam a kórus mint kulcsmomentum bevezetését is. A mi iskolánkban is működik kórus, így a személyes élmény miatt érdekesebb lehet a téma.

Ezután következhet a film megnézése, majd különböző, szövegértést ellenőrző feladatok (kérdések és igaz-hamis állítások). 

Végül az utolsó három feladat segítségével a diákoknak véleményt kell formálniuk a kialakult helyzetről, Erika néni viselkedéséről, a gyerekek tettéről. Végül érdemes megbeszélni, hogy milyen a jó tanár, mit vár egy diák egy jó pedagógustól. Ha osztályfőnöki órán szeretnénk ezt a témát boncolgatni, fontos még részletesebben véleményt mondani, esetleg vitára bocsátani a témát, az érvelést gyakorolni.

Várom a holnapi órát, kíváncsi vagyok, hogy fog sikerülni. Tervezzük még, hogy megnézzük a moziban a Testről és lélekről című filmet, vagy A fehér király címűt. Ti mit gondoltok, melyik lenne aktuálisabb, testhezállóbb 16-17 éves középiskolás diákok számára?

Képtalálat a következőre: „mindenki”

2017. február 9., csütörtök

De szeretnék...II. felvonás

Ígéretemhez híven közzé teszek néhány versikét a jobban sikerültek közül (a javított verziókat olvashatjátok.) :) 

"De szeretnék gazdag lenni
és gyümölcsöt enni,
nagyon gazdag lenni,
szegényeken segíteni." (fiú)

"De szeretnék gazdag lenni,
de szeretnék szép lenni,
de szeretnék okos lenni,
de szeretnék magas lenni." (fiú)

"De szeretnék gazdag lenni,
sportkocsival járni-kelni,
más országot látogatni,
szegényeken segíteni." (fiú)

"De szeretnék gazdag lenni,
reggel telefonnal játszani,
este meg tanulni,
mindig gondtalan lenni." (lány)

"De szeretnék gazdag lenni,
a pénz nagyon szép.
Nem kell sok,
elég egy kicsi." (fiú)

"De szeretnék gazdag lenni,
de szeretnék szép lenni,
de szeretnék kicsi lenni,
de szeretnék boldog lenni." (lány)

"De szeretnék gazdag lenni,
finom ételt enni,
más várost látogatni,
szegényeken segíteni." (lány)




2017. január 31., kedd

De szeretnék...

A holnapi iskolai magyarórámra készülve eszembe jutott ez a sor: "De szeretnék gazdag lenni..." Keresgélni kezdtem az interneten, hasonló ötletek után kutatva, és találtam egy oldalt, ahol a József Attila-vers mintájára írtak rövid nyolcsoros verseket általános iskolások. Nagyon jónak találtam az ötletet, és az első versszakok nyelvi szintjét is megfelelőnek ahhoz, hogy hasznosítsam az órámon. Készítettem egy feladatlapot, melyet a következő linken érhettek el:


Előzmények: Már tanultuk a főnévi igenevet és annak minden formáját, a rendhagyó alakokat is. A hobbik és a szabadidő témáján már túl vagyunk, és a múlt órán beszéltük meg a szeretnék igealakot és annak ragozási paradigmáját, megnéztünk néhány udvarias kérést, és azokat gyakoroltuk. A kérések mellett a forma egyik fontos funkciója a vágyak, kívánságok kifejezése (ennek következménye pedig az, hogy udvarias kéréseink gyakori eleme az igealak). 

Korosztály: Kilencedikes tanulókról van szó, akik még gyerekek, tehát hasznos és motiváló feladat számukra olyan kívánságok megfogalmazása, hogy mit szeretnének csinálni később, felnőttként. Mindenki szeretne gazdag lenni, de nagyon sokféle ötlet létezik, hogy mire használnák a tanulók a pénzt: cápauszonylevest szeretnének enni, utazgatni, vagy a szegényeknek segíteni. Ezek szépen megjelentek a tanulói versekben, vicces, kedves formában megfogalmazva.

Nyelvi szint: A1-es és A2-es nyelvi szintre ajánlom ezt a feladatlapot. Motiváló, hogy egyetlen feltételes módú igealakkal viszonylag komplex jelentéstartalmat tudnak kifejezni a diákok anélkül, hogy a jóval később tanulandó feltételes mód hiánya feltűnő legyen.

A megvalósítás menete: A ráhangoló feladatban a diákok meg tudnak fogalmazni vágyakat, amelyeket szeretnének elérni felnőttkorukra. Ezután érdemes együtt elolvasni a József Attila-verset, elmondani néhány háttérinformációt a vers keletkezéséről, a költőről. A magyar vers olvasása hozzájárul a magyar kultúra terjesztéséhez, megismeréséhez is. Ezek után következnek a tanulói saját versek lyukas szövegként. Fontosnak tartottam, hogy ne csak a főnévi igeneves, kész formát helyettesítsék be a diákok, hanem többet dolgozzanak: első feladatként megjelenik a helyes forma megalkotása, majd miután megbeszéljük a helyes válaszokat, utána következhet a behelyettesítés egyéni vagy páros munkaformában. Ezután jön a feladat kreatív része: a versírás. Kíváncsi vagyok, milyen produktumok fognak készülni, ezért szerintem az óra végén be is szedem a verseket. Ezután fel kell olvasni egymásnak a verset, és bemutatni, hogy mit szeretne a másik, így a megtanulandó igealak 3. személyű formájának gyakorlására is lehetőség nyílik.


2017. január 22., vasárnap

Hallgassunk több zenét a magyarórán!

Az iskolai A2-es csoportommal elérkeztünk a külső és belső személyleírás témájához, a birtokos személyjelek és a birtokos szerkezet átismétléséhez. Vártam már a témát, hogy felhasználhassam a manapság szerintem egyik legjobb, fiataloknak szóló, magyar együttes számát, mert tökéletesen passzol mind a témához, mind a tanítandó nyelvtani anyaghoz. Mi Durst Péter tankönyvét, a Lépésenként magyarul 1-et használjuk, és hozzá kiegészítésként a MagyarOK A2 egyes oldalait, anyagait. Ezúttal a Durst-könyv 47. lépésének bevezetéseként fogom bevinni az általam választott dalt. Mivel már mindenki tanulta a testrészeket, ezért a lecke előtt nem árt a szavak felelevenítése, és birtokos személyjeles formáinak átnézése sem. Annak ellenére, hogy az előző lépésekben megtanulták a diákok a birtokos személyjelek használatát, úgy vélem, ez a lecke egy kicsit hirtelen kezd bele ebbe a témába.

Úgy döntöttem hát, hogy hallásértéssel indítom az órát. A ráhangoló szakasz annak megbeszélése, hogy mi milyen magyar együtteseket, énekeseket ismer. Itt érdemes megbeszélni, hogy a tanulók szoktak-e magyar zenét hallgatni, van-e kedvencük, milyen műfajt szeretnek, és ismerik-e az általunk választott előadót, zeneszámot. Ezután következhet a hallásértési feladat.

Az első hallgatás után a tanulók globális értésére hagyatkozom: azt a feladatot adom, hogy próbálják meg összegyűjteni a testrészek nevét, amelyek a dalban előfordulnak.
Ezután, a második hallgatást követően a testrészek, és néhány más, birtokos személyjellel ellátott főnevet kell behelyettesíteniük a lyukas szövegbe.
Íme a feladatlap:

1.)    Milyen magyar együtteseket, énekeset ismersz?
…………………………………………………………………………………………………..
2.)    Hallgasd meg a magyar dalt!
a.      Milyen testrészeket hallottál? Sorolj fel néhányat!
láb, ………………………………………………………………………………………………
b.      Egészítsd ki a szöveget a felsorolt birtokos személyjeles formákkal!
fejem, lábad, kezed, hangod, számom, ajkad, agyad, nevem, ruhád, telód

Erre még meghívlak, aztán döntsd el,
veled menjek-e el, vagy a köddel.
Erről kell még emlék, ahogyan nézel,
bújj el bennem, mint egy medve télen.

Kiszúrtalak egyből, csak háttér a tömeg,
bárhova mész, téged mindenki követ.
A …………………….., a lábad, a kezed, az …………………….. ritmusra él,
akár egy dallam, az ital a ………………………ben,
töröm a ……………………., hogy hogy legyünk gyorsan végre egy helyen,
én odaadok mindent egy helloért,
ha kell a ……………………….. , nyúlj a ………………………ért.

Erre még, erre még, erre még meghívhatsz.
Erre még, erre még, erre még meghívhatsz.

Erre még meghívlak, aztán döntsd el,
veled menjek-e el, vagy a köddel.
Erről kell még emlék, ahogyan nézel,
bújj el bennem, mint egy medve télen.

Siker egy végre, hallom a ………………………..,
a …………………… az enyémhez közelebb lakott,
harmincnyolc, nekem negyvenöt, az ……………………ba nézz be, benn ülök.
Táncolni nem fogok, csak neked,
gyere, szkippeljük együtt a keddeket!
Dávid a ………………………., igen, örvendek
Már érzed, hogy vörös haj kell neked.

Erre még, erre még, erre még meghívhatsz
Erre még, erre még, erre még meghívhatsz

Erre még meghívlak, aztán döntsd el,
veled menjek-e el, vagy a köddel.
Erről kell még emlék, ahogyan nézel.
bújj el bennem, mint egy medve télen.
(Halott Pénz: Erre még meghívlak)

A dal meghallgatása, megbeszélése után többféleképpen lehet folytatni az órát. Én a MagyarOK A2-es kötetének munkalapjai közül választottam a testrészek beírásával kapcsolatos feladatot (http://magyar-ok.hu/docs/MOK2_1fej_munkalapok.pdf), majd a birtokos személyjeles formák tisztázása után következhet a tankönyvi lecke.

Jó lenne csinálni egy dalgyűjteményt, ahonnan a mid-tanárok tudnának szemezgetni. :)



2016. december 16., péntek

Zéhát írni csudajó

Mint minden félév, ez is a zéhaírással zárul. Egy kicsit már jobb nekem, mert a másik oldalon állok, nem írom, hanem íratom, de azért még így is jelentős stresszel jár a dolog. Kezdődik ez az összeállításnál: nagyon kell figyelni, hogy ne legyen túl könnyű, de ne is legyen túl nehéz, minden fontos dologra rákérdezzek, de azért ne nyolcoldalas legyen...úgyhogy ebben a félévben sikerült a négyoldalas zéhát prezentálnom. Büszke voltam az eredményre, se nem könnyű, se nem megírhatatlan, van egy-két jó nehéz kérdés, de aki tanul, simán meg tudja csinálni. Időben kinyomtattam, sokszorosítottam, így nyugodtan mentem be kedd reggel az egyetemre. Egy kicsit ugyan késésben voltam, de órakezdésre simán odaértem.

A portán - mint minden kedd reggel - elkértem a terem kulcsát. Közölték velem, hogy a kulcs elveszett, mert valaki nem vitte vissza múlt héten csütörtökön. (Egyébként nem ismerem véletlenül ezt a tanárt, akinek ez az aláírása? Nem, rajtam kívül hatszázhúsz oktató tanít itt, én pedig egyébként is csak doktorandusz vagyok.) Sajnos nem sikerült kideríteni, hogy ki vitte el a kulcsot, de mivel a félév során már ez egyszer lejátszódott, és már a pótkulccsal nyitottuk-zártuk az ajtót, rá kellett jönnöm, hogy a terembe nem tudunk bejutni. Most akkor mi legyen? A percek vészesen fogytak. Szerencsére kaptam egy másik kulcsot, megpróbáltam bemenni a terembe, de éppen órát tartott ott valaki. A portásnő csodálkozott, mégis hogyan jutottak be oda kulcs nélkül? 

Engem már tényleg nem érdekelt, szerettem volna elkezdeni a munkát, ugyanis azért a négy oldal az mégiscsak négy oldal. Ekkor kaptunk egy újabb kulcsot. Sikerült bejutnunk a terembe, ahol pontosan két székkel és hellyel kevesebb volt, mint amennyien voltak a diákok. Sebaj, körbeülték a miniatűr asztalokat, mndenki egymás hegyén-hátán. Természetesen nem csináltam A és B csoportot, hiszen a szokásos termünk egy százfős nagyelőadó volt. Nem tudtam mást tenni, mint megkérni őket, hogy csak a saját papírjukat nézzék, és mivel nekem már nem jutott szék, kénytelen voltam végig az ajtónak dőlve állni, és azt figyelni, hogy valóban nem néznek máshova. Általában nem néztek. :)

Nagyon érdekes, hogy milyen sokféle zéháíró van. Van olyan, aki nagyot sóhajtva megszámolja, hogy hány oldalas, vagy már attól szívbajt kap, hogy látja, össze vannak kapcsolva a papírok (vajon mennyi...?). Más viccesen megkérdezi, hogy kitölthet-e rögtön kettőt, ezzel ironikusan arra utalva, hogy elég lett volna, ha kevesebbet dolgozom a zéhá összeállításán. Persze ő végez elsőként, fél óra után beadja a dolgozatot, (és általában jókat is ír). 

A legtöbben körülbelül a megadott idő feléig dolgoznak. Páran már türelmetlenek ("Na, megyünk?"), de a másik még nem megy, ötször átnézi. Aztán végül mindketten beadják, és kimennek. Miután végzett az első turnus, jobban meg tudom figyelni a másodikat. A csapat egy része már kész van azzal, amit tudott, de még nagyon gondolkodik, hátha eszébe jut egy apróság, amivel szerezhet még egy pontot. Jól megnézi a papírját, esetleg a szomszédjáét, aztán látja, hogy arra a kérdésre ő se tudta a válasz. Van az a típus, aki mindent megkérdez. "Ide pontosan mit kell írni? Mit jelent az, hogy jellemezze? Ugye ennél a feladatnál nem kell elemezni a mondatot?" Nem, nem kell. Oda van írva? 

Már majdnem mindenki elment, de az utolsó pár hallgató kitart a végéig. Mindent tízszer át kell nézni, hibajavítóval kijavítani (általában a jót rosszra), le kell ellenőrizni. Gondolkodni, gondolkodni. A végén beadják, majd valaki megkérdezi: "Mi is volt az igemódosító? Erről beszéltünk az órán?" Hát hogy ne beszéltünk volna. Kimennek, én belenézek a dolgozatokba. Még nem volt időm részletesen átolvasni, de úgy érzem, sikeres volt a zéhá. Kalandos, de sikeres. :) Már csak ki kell javítani...

2016. február 11., csütörtök

Pesti Bölcsész Akadémia

Mai posztomban a PBA-n, avagy Pesti Bölcsész Akadémián tartott előadásokról szeretnék beszámolni. 
Részletek itt: http://pestibolcseszakademia.blog.hu/2015/09/28/amikor_beszelunk_cselekszunk_jo_de_hogyan_somos_julia_kurzusa

Négy előadásról van szó, amelyeket egy választható témából lehetett tartani. Fontos kritérium, hogy a tudományos témákat is közérthetően adjuk elő, hiszen a program lényege az érdeklődés felkeltése a tudományos munka, a tudományos témák iránt. Nekem nagyon hasznos volt ez a program, mivel:

1) jó gyakorlás volt a konferencia-előadásokra: egy órát kellett beszélni, ami elég sok! + nem voltak ott a témavezetőim, nem féltem annyira :D + többször ott voltak a barátaim és a barátom, ebből erőt meríthettem :)
2) klassz volt a ppt-készítés: több képet, videót, idézetet rakhattam bele, mint egy konferencia-előadáson, ott azért ez elég korlátozott
3) a saját témámat választhattam, és azt egy kicsit kiterjesztettem: nekem is hasznos volt újra átismételni a dolgokat, ráadásul az előadásokat követő beszélgetésekből új ötleteket meríthettem
4) be tudtam mutatni a saját kutatásomat viszonylag szabadon, közérthetően - talán ez volt a legjobb, bár nem sok idő maradt rá

Az első alkalmon általánosságban volt szó a nyelvészeti pragmatikáról, megismerkedtünk Austin, Searle és Grice elméleteivel. Grice társalgási maximáihoz készítettem (a barátom segítségével :D) egy videót, amit mindenképpen meg szeretnék mutatni itt is. Az ötletet ebből a nyest.hu-s cikkből merítettem: http://www.nyest.hu/hirek/mitol-menok-az-agymenok
Az egyik kedvenc sorozatom a Two broke girls, ebből vágtam ki részeket, és mutattam be a társalgási elveket, szerintem így sokkal emészthetőbb és viccesebb volt:

https://www.youtube.com/watch?v=KbZdXb8KfzM&feature=youtu.be

A második előadáson a kérést mint beszédaktust vizsgáltuk. Mivel a témám az osztályteremben megjelenő kérések és utasítások vizsgálata, ezért fontos részét fogja képezni a kutatásomnak a magyar kérés- és utasításstratégiák megismerése. A legtöbb kutatás a hétköznapi életben megjelenő kérésekkel foglalkozik. A Macskafogóból választott részekkel mutattam be a kérés és a parancs közötti különbséget:


A harmadik előadáson már a magyarul tanulókkal foglalkoztunk, és a beszédükben előforduló pragmatikai hibákkal, félresiklásokkal. Mivel sokszor tapintatlanságnak érezzük, ha például egy külföldi letegez bennünket vagy nem megfelelően szólít meg minket, a nyelvtani hibáin meg csak mosolygunk (vagy kifejezetten cukinak tartjuk), ezért nagyon fontosak a nyelvtanulás-nyelvtanítás szempontjából a pragmatikai félresiklások. A Mind your language című sorozat humora főként a kulturális különbségekből fakadó félreértésekre épül, hiszen egy angolul tanuló külföldi csoport nyelvóráiba nyerhetünk bepillantást. Minden kollégának szeretettel ajánlom, mert nagyon-nagyon tanulságos és vicces!

https://www.youtube.com/watch?v=MApatYdSxO8&list=PLxRxwnkeaHZv5JEKUyrQFPQbVuGVvo6hh



A negyedik előadáson a pragmatikai kompetencia fejlesztéséről és a saját kutatásomról volt szó. Több alkalmon is vittem részeket különböző kérdőívekből, úgyhogy a hallgatók belehelyezkedhettek az adatközlők szerepébe (itt csak a kellemes részébe :)). 
Ezzel a kurzussal és néhány apróbb feladattal, illetve a Félúton konferenciára elküldött tanulmányommal lezártam a 3. félévemet, jöhet a negyedik!

Végezetül néhány kulcskép a prezentációból: